II. Az Alapítvány célja

• Az Alapítvány célja a határainkon belül és túl élő magyar etnikai csoportok illetve személyek, törvényes szervezetek, csoportosulások (közösségek) támogatása, kulturális értékek közvetítése, valamint a Magyarországon élő nem magyar etnikai csoportok segítése - elsősorban könyvek, folyóiratok, kép-, hang- és információhordozók-, valamint a felsoroltak használatát segítő eszközök és berendezések révén. Az Alapítvány célja továbbá az igények felmérése után közösségi gyűjtemények, könyvtárak alapítása, gyarapítása, kiadvány-, eszköz-, berendezés- és gondolat (információ) közvetítése, továbbá könyvkiállítások szervezése és lebonyolítása. E tevékenység révén segíthető elő az anyanyelvi kultúra megőrzése, az identitástudat és kulturális kapcsolatok erősítése.
• Az Alapítvány a felsorolt közfeladatok elősegítése céljából az 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c/ pontjában megjelölt alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:

4.     nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
5.     kulturális tevékenység

• a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység.

A Magyar Köztársaság Alkotmányának 6. § (3) bekezdése deklarálja, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.
Az Alapítvány közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény felhatalmazása alapján

• a 168/1991. (XII. 26.) Korm. rendelettel módosított 47/1990. (IX. 15.) Korm rendelet 4. §-a szerint állami szervnek - a művelődési és közoktatási miniszternek - kell gondoskodnia.

Eszerint a művelődési és közoktatási miniszter feladatkörében többek között:

• közreműködik a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint az anyaországok közötti oktatási és kulturális kapcsolatok fenntartásában,
• ellátja az államközi egyezményekben foglaltak szerint a Magyar Köztársaság területén kívül élő magyarság anyanyelvi oktatásával és kultúrájuk ápolásával kapcsolatos állami feladatokat.
• a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 53. § (2) bekezdése szerint az állam és a helyi önkormányzatok feladata a nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetése. E törvény 60. § (1) bekezdés d./ pontja szerint a nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetését és fejlesztését segítő szolgáltatások körébe tartozik a határon túli magyarok könyvtári ellátásának segítése.

Mindezek alapján az Alapítvány kiemelten közhasznú szervezet.

III.Az Alapítvány céljára rendelt vagyon

• Az alapítói vagyon 2.500.000,-Ft, azaz kétmillió ötszázezer forint készpénzből, és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének Kiállítási Gyűjteményében az alapítvány létrehozásakor meglévő több millió forint értékű könyvkészletből, berendezésekből, eszközökből és kiállítási installációkból áll.

Az alapító az alapítványi számlára - a számla megnyitását követő 3 napon belül az adományokat köteles befizetni.

• Az Alapítvány nyitott. Az Alapítványhoz - ha a törvény vagy az alapító okirat eltérően nem rendelkezik - bármely belföldi és külföldi természetes személy vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet pénzbeli vagy természetbeni adománnyal, vagyonrendeléssel csatlakozhat. A csatlakozók támogatásuknak az Alapítvány részére történő befizetésével, átadásával nem válnak alapítókká, tehát olyan jogosítványokat és hatásköröket nem szerezhetnek, amelyek a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján kizárólag az alapítót illetik.

IV. Az Alapítvány szervezete, tisztségviselői és képviselete
Összeférhetetlenségi szabályok

• A Kuratórium
• Az Alapítvány kezelője és legfőbb ügyintéző és döntéshozó szerve a 5-8 tagú Kuratórium. A Kuratórium tagjait az alapító kéri fel határozott időtartamra, 3 évre, mely egy alkalommal meghosszabbítható. A Kuratórium elnökét a tagok közül az alapító nevezi ki a kuratóriumi tagok javaslatának figyelembevételével. A kuratóriumi tagság, illetve tisztség megszűnik a határozott időtartam lejártával, a kuratóriumi tag halálával, lemondásával, visszahívásával, illetve az Alapítvány megszűnésével. A tagok feladatukat díjazás nélkül látják el.
• A Kuratórium tagjai
• Bakos István
• Dr. Dippold Péter
• Káli Király István
• Kocsi László
• Lezsák Sándor
• Magyary Rozália
• Szigeti László
• Ujlakyné Gazdag Mária

Az Alapító felkérése alapján a Kuratórium elnöke: Dr. Dippold Péter
A Kuratórium testületként működik, üléseit szükség szerint, de legalább évente kétszer tartja. Az ülések összehívásáról a Kuratórium elnöke megbízásából az Alapítvány ügyvezető igazgatója gondoskodik. Az összehívás - a napirend közlésével egyidejűleg - írásban, kivételesen sürgős esetben távbeszélő, távirat vagy telefax útján történik, a megjelölt időpont előtt legalább 15 nappal. A napirend előkészítése - szükség szerint szakértők bevonásával - az ügyvezető igazgató feladata. Az elnök a napirendet annak a kurátorok részére történő megküldése előtt véleményezi és jóváhagyja.
A Kuratóriumot 30 napon belül össze kell hívni, amennyiben három kuratóriumi tag, a Felügyelő Bizottság, vagy az Alapító képviselője írásban, az ok megjelölésével kéri.
A Kuratórium határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést új időpontra, változatlan napirenddel, újra össze kell hívni. A megismételt ülést a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határozatképes.
A Kuratórium határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
A határozatképes kuratóriumi ülés kétharmados minősített szavazati többsége szükséges a befektetési szabályzat megállapításához, az éves gazdálkodási terv megállapításához, valamint az éves beszámoló és mérleg, illetve a közhasznúsági jelentés elfogadásához.
A Kuratórium ülései nyilvánosak, a Kuratórium azonban a nyilvánosságot indokolt határozatával az ülés egészéről, vagy egy részéről kizárhatja.
A Kuratóriumi ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben rögzíteni kell a döntések meghozatalának időpontját, tartalmát, hatályát, illetve a döntést támogatók illetve ellenzők számarányát. A Kuratórium határozatait be kell vezetni a határozatok könyvébe, melyet a döntés meghozatalában részt vett egy kuratóriumi tag és az hitelesíti, aki a bevezetést foganasította.
A Kuratórium döntéseiről a Kuratórium elnöke az érintetteket írásban értesíti.

• A Kuratórium feladatai és hatásköre:

A Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• az Alapítvány céljainak megvalósulásáról és vagyonának gyarapításáról és kezeléséről való gondoskodás,
• az éves költségvetés elfogadása,
• az Alapítvány gazdálkodási elveinek és szabályainak meghatározása,
• az Alapítvány éves gazdálkodási tervének és mérlegének megállapítása,
• döntés az Alapítvány vállalkozási elveiről és vállalkozásairól,
• az éves beszámoló és közhasznúsági jelentés jóváhagyása,
• az Alapítvány Befektetési Szabályzatának megállapítása,
• az Alapítvány folyamatos működését biztosító ügyvezető igazgató kinevezése,
• döntés minden olyan értékesítésről, melynek értéke vagy ellenértéke az 5 millió forintot meghaladja,
• döntés az Alapítvány adminisztratív feladatainak ellátása céljából alapítványi iroda működtetéséről,
• döntés szervezeti korszerűsítésekről,
• döntés a Felügyelő Bizottság tagjainak költségtérítéséről,
• az Alapítvány ügyviteléhez, működéséhez szükséges szabályzatok elfogadása,
• továbbá mindaz, amit a Kuratórium az ügyvezető igazgató hatásköréből saját hatáskörébe von.

A fentieken túlmenő működési rendjét a Kuratórium maga határozza meg.

• Az ügyvezető igazgató

Az ügyvezető igazgatót a Kuratórium nevezi ki.
Az ügyvezető igazgató feladata a Kuratórium döntéseinek végrehajtása és a Kuratórium döntéseivel összhangban az Alapítvány ügyeinek intézése a kuratóriumi ülések között.
Az ügyvezető igazgató feladata az éves beszámolóval egyidejűleg az 1997. évi CLVI. tv. 19. § (3) bekezdésében foglalt elemeket tartalmazó közhasznúsági jelentést is elkészíteni és ezeket jóváhagyásra a Kuratórium elé terjeszteni.
Az ügyvezető igazgató irányítja az Alapítvány adminisztratív feladatainak ellátására létrehozott alapítványi irodát.

• Az Alapítvány képviselete

Az Alapítvány képviseletére a Kuratórium elnöke Dr. Dippold Péter és az ügyvezető igazgató Magyary Rozália önállóan jogosult.
Az Alapítvány bankszámlája feletti rendelkezéshez a képviselő és bármely más kuratóriumi tag együttes aláírása szükséges.
Az 5 millió forintot meghaladó összegű szerződések aláírásához a Kuratórium előzetes döntése szükséges.
Az ügyvezető igazgató felett a munkáltatói jogokat a Kuratórium elnöke gyakorolja. Az Alapítvány további alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat az ügyvezető igazgató gyakorolja.

• A Felügyelő Bizottság

Az Alapítvány felügyelő szerve a Kuratóriumtól elkülönülten működő háromtagú Felügyelő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság). A Bizottság tagjait az alapító - a Kuratóriummal történő egyeztetés után - jelöli ki. A tagok feladatukat díjazás nélkül látják el.
A Bizottság tagjainak kinevezése 3 évre szól, a tagság meghosszabbítható. A Bizottság tagjai közül maga választja meg elnökét.
Az Alapítvány Felügyelő Bizottságának tagjai: Dr. Várhelyi Krisztina, Veres Olga és Kun Csaba.
A Felügyelő Bizottság elnöke Dr. Várhelyi Krisztina.
A Bizottság feladata, hogy ellenőrizze az Alapítvány működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Bizottság tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály így rendelkezik.
A Bizottság köteles a Kuratóriumot tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

• a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Kuratórium döntését teszi szükségessé;
• a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.

A Kuratóriumot a Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a Bizottság is jogosult.
Ha Kuratórium a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
A Bizottság üléseit szükség szerint, de legalább évente kétszer tartja. Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazás útján hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Bizottság akkor határozatképes, ha ülésén valamennyi tag jelen van.
A Bizottság egyebekben ügyrendjét maga állapítja meg.

• Összeférhetetlenség

5.1.  A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt hozzátartozó) a határozat alapján

• kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
• bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

5.2.  Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

• a Kuratórium elnöke vagy tagja,
• az Alapítvánnyal a megbízásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
• az Alapítvány cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
• az a) - c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

V. Az Alapítvány gazdálkodása, a vagyonfelhasználás módja, nyilvánosság, ellenőrzés, pártsemlegesség

• Az Alapítvány gazdálkodása

1.1.         Az Alapítvány céljai megvalósítása érdekében önállóan gazdálkodik, elsődlegesen gazdasági tevékenységet nem folytathat. Az Alapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt kizárólag jelen alapító okiratban meghatározott tevékenységre fordíthatja.
1.2.  Az Alapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
1.3.  Az Alapítvány közhasznú gazdálkodásának elősegítésére befektetési szabályzatot készít, amelyben rögzíti, hogy a befektetésből származó eredményt köteles cél szerinti tevékenységére, közhasznú céljainak megvalósítására fordítani.

• A vagyonfelhasználás módja

2.1.    Az Alapítvány az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
2.2.    Az Alapítvány vagyona az alapítványi célok megvalósítására használhatók fel. Az Alapítvány vagyonából támogatást csak a kedvezményezett elszámolási kötelezettségének és az Alapítvány ellenőrzési jogának kikötésével nyújtható.
2.3.    Az Alapítvány vagyona felhasználható az Alapítvány működési költségeinek fedezésére, továbbá az alapítványi célok megvalósítását szolgáló eszközök beszerzésére és szolgáltatások igénybevételére.
2.4.    Az Alapítvány vagyona a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az Alapítvány Kuratóriumának döntése alapján, olyan vállalkozásba fektethető be, amelyből az Alapítvány vagyonának növekedése várható. Az Alapítvány ennek megfelelően vállalkozási tevékenységet folytathat, vállalkozást hozhat létre, illetve vállalkozásban részt vehet. Az Alapítvány nem hozhat létre, illetve nem vehet részt olyan vállalkozásban, melynek tartozásáért korlátlan felelősség terheli.
2.5.    Az Alapítvány költségei között számolhatók el a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek.

• Nyilvánosság

Az Alapítvány tevékenysége nyilvános.
Az Alapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba előzetes egyeztetéseket követően az Alapítvány székhelyén bárki betekinthet, amennyiben ez mások jogait vagy jogos érdekeit nem sérti.
Az Alapítvány közhasznúsági jelentésébe és éves beszámolójába bárki betekinthet, és arról költségére másolatot készíttethet.
Az Alapítvány tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.

• Ellenőrzés

Az Alapítvány feletti adóellenőrzést a székhely szerinti illetékes adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig - a közhasznú működés tekintetében - a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

• Pártsemlegesség

Az Alapítvány az 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (2) c) pontjának megfelelően az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat; pártpolitikai tevékenységben nem vesz részt, országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít; szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól támogatást nem kaphat, országgyűlési képviselőt nem állít, és nem támogat.

VI.Záró rendelkezések

• Az Alapítvány a Ptk. 74/E §-ban meghatározott esetekben szűnik meg, a bírósági nyilvántartásból való törléssel. Az Alapítvány megszűnése esetén a fennmaradó vagyon az alapítványi céllal megegyező közérdekű célra fordíttassék.
• Az alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és az alapítványokra vonatkozó egyéb jogszabályok valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. CLVI. törvény rendelkezései irányadóak.

Jelen alapító okirat az Alapítvány 1993. január19-én kelt alapító okiratának a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege.

Budapest, 2004. január 22.